Prológus

Félelem. Ez az egyetlen dolog, ami most az eszembe jut. Megint ugyan ott vagyok. A fürdőszobába. Könnyeim megállíthatatlanul folynak, és rettegek. Minden dörömbölésre összerezzenek. És, hogyan kerültem ide? Pedig ez is csak egy normális napnak indult. Nálam ez a normális… Reggel pontban nyolckor keltem, mert reggelit kellett csinálnom „szeretet ” barátomnak Joshnak. Mert ha nincsen tojásrántotta az asztalon, akkor büntetés jár… verés. Pontosan negyed kilenckor Josh már az asztalnál ült és ette a tojásrántottát Mindenek tökéletesnek kellett lenni, vagy én bánom meg. Miután Josh megette a reggelijét, elment a fürdőszobába elintézni a dolgait. Addig én kiválasztottam a ruháját, amiben elmehet majd, dolgozni. Josh egy irodában dolgozik, és nagyon jó kapcsolatot ápol a főnőkével, ezért kell mindég makulátlanul kinéznie. Josh pontosan háromnegyed 9-kor kijött a mosdóból és felöltözött, és utána indult is a munkahelyére. Én nem dolgozom, mindig azt mondta, hogy egy nő ne dolgozzon. Mert majd Ő eltart engem. De én titokban dolgoztam, Divattervező voltam, ami csak a bátyám miatt maradhatott titokban. Most az kérdezitek, hogy ki vagyok én? Sophia Tomlinson a nevem, és igen Louis Tomlinson a bátyám, aki a híres One Direction része. Ezzel semmi baj sincsen, mert imádom a bátyát, és a többi idiótát. Ne de nem itt tartottunk… Igen éppen indultam dolgozni, ahova 10-re kellett beérnem. Sikeresen beértem, de nem volt semmi érdekes az nap. Csak megmutattam az új terveimet, amit majd meglehetne valósítani. Miután lejárt a munkaidőm – ami 5-ig tartott – hazaindultam. Ezzel, nem is lenne olyan nagy baj, ha Josh nem engedték volna haza előbb. Mikor beléptem az ajtón, már láttam a félig üres vodkás üveget. Büntetést fogok kapni. Ezzel a gondolattal már szaladtam fel a lépcsőn, és már folytak a könnyeim. Josh természetesen meghallott engem, ezért, keresek itt most a fürdőben, arra várva, hogy Josh mikor töri rém az ajtót és kapok büntetést…